A szőnyegen térdelsz. Meztelen vagy, a nyakadban lévő pántot leszámítva. A vastag bőrszíj gyönyörűen mutat rajtad. A belőled sugárzó férfierő, a szinte ugrásra kész, megfeszülő izmaid éles kontrasztban vannak a testtartásoddal, a földre szegezett tekinteteddel. Vársz. Én sem akarok még megszólalni. Nézni akarlak, beinni a látványt, minden apró részletet.
Föléd hajolok: ahogy hátrahúzom a fejed, ösztönösen becsukod a szemeidet. Egyetlen mozdulattal a nyakadban lévő pánthoz kapcsolom a láncot. A másik vége a kezemben. Ahogy a hideg fém a mellkasodhoz ér, egy pillanatra visszatartod a lélegzeted. Finoman meghúzom a láncot és eléd lépek:
- Nézz rám!
Ahogy rám emeled a tekinteted... meglepettség, kíváncsiság és izgalom. Látom rajtad, mennyire tetszem neked. A mustársárga, szűk szövetruha, a tűsarkú cipő, a vörös rúzs. Az arcodhoz hajolok, felemelem az állad és a szemedbe nézek:
- Tetszik, amit látsz?
- Igen. Nagyon.
- Jól van. Te is tetszel nekem. Gyönyörű vagy így ruha nélkül.
A szavak azonnal hatnak. Látom, ahogy elönt az izgalom, ahogy még jobban tudatosul benned saját meztelenséged. Hátrébb lépek. Élvezem a látványt.
- Tedd szét a térdeidet!
Lassan mozdulsz; érzem, ahogy közben figyeled magad.
- Még jobban!
Szélesre nyitod a combjaidat.
- Fogd meg a farkadat! ... Úgy... Most pedig mutasd meg nekem, hogyan szoktál játszani vele!
Az arcod megrándul, mintha egy pillanatra nem hinnéd el, mit kértem. De a kezed lassan megmozdul.
- Igen, így... hadd lássam!
A kezed megtalálja a ritmust. Kőkemény vagy. Behunyod a szemed. A tempó egyre gyorsul.
Nagyon szépen csinálod. Hadd nézzem még! - súgom a füledbe. Megnedvesítem az ujjaimat, a vállad fölött áthajolva hozzád érek és végigsimítom a farkad. Megáll a kezed, hogy helyet adj nekem. Felnyögsz, érzem, ahogy megfeszül a tested.
- 3 percet kapsz! Ha addig elélvezel, rendben van. Ha nem, akkor ma már nem fogsz.
Ez megzavar, újra vissza kell találnod a ritmushoz. Amikor megvan, eléd guggolok és leplezetlenül nézlek. A kezeidet, a farkadat, az izmos combjaidat, a hullámzó mellkasodat, a behunyt szemeidet és a hátravetett fejedet. Tökéletes férfitest... és tökéletesen teszed, amire utasítottalak; de még nem végeztem:
- Két perced van!
- Nem biztos, hogy menni fog - nyögsz fel.
- Tudom, hogy ügyes vagy - súgom a füledbe.
A mozdulataid megint gyorsulnak. Most már nem zavar meg, hogy közben én is hozzád érek. Épp annyival csúsztatod arrébb a kezed, hogy megtehessem, de közben is folytatod a játékot. Ez felizgat, érezni akarom a kezemben én is; játszom veled, végigsimítom a farkadat, a golyóidat. Finoman megemelem őket, majd csak tartom a tenyeremben, miközben a kezed fokozódó tempóban visz téged egyre feljebb.
- Egy perc. Látni akarom, ahogy elélvezel. Kérlek... mutasd meg nekem!
A légzésed szaggatottabbá válik. Ismerem, tudom, mindjárt...
- Hadd lássam! Kérlek! Élvezz!
A hangod ér el hozzám először. Felnyögsz. Egészen mélyről jön. Megállíthatatlan. Aztán a robbanás energiája. Az egész tested hullámzik, a hátad megfeszül. Hátrahúzom a fejedet. Élvezel. Hosszú, nagyon hosszú ideig. A farkadat nézem a vállad fölött: gyönyörű látvány. A spermád a hasadon, a combodon, a kezeden. Az ujjaimmal megérintem, majd lenyalom.
- Köszönöm, hogy megmutattad. Csodálatos volt.