"Add vissza, kérlek!"
"Ugyan, te sem gondolod komolyan!"
"De igen! Mi lenne, ha a változatosság kedvéért megengednéd?"
Hosszúnak tűnő, "felfüggesztett" pillanat. Még nem tudom, visszaadod-e nekem az irányítást, ami az elmúlt órákban hol nálad, hol nálam volt. Nagy levegőt veszel.... aztán letérdelsz.
"Köszönöm, ígérem, jó leszek hozzád." - Ahogy megállok előtted, lehajtod a fejedet. Nagyon erősnek látlak ebben a pillanatban. - "És most játssz! Tudod, hogy nagyon szeretem nézni. Látni akarom!"
A kezed a farkadra csúszik, ismerős mozdulatok, ismerős játék, ami mindkettőnket felizgat.
A hátad mögé állva nézlek, kezem a tarkódon. "Nagyon szép. Csináld még, de ne felejtsd el: csak akkor élvezhetsz el, ha megengedem." - súgom a füledbe. Felsóhajtasz. Ismerős szavak. "Ha viszont azt mondom, hogy el KELL élvezned, akkor megteszed rendben?" - ez meglepetésként ér. Nincs válasz. "Értetted?" Fojtott nyögés: "Igen, értettem."
Eléd terítem a törölközőt. "Erre fogsz élvezni. És én lehet, hogy csak nézni fogom. Hozzád sem érek." Ez a kép most mindkettőnkre nagyon hat. A kezed mozgása egyre gyorsul, a szemeidet behunyod, a felsőtesteden megfeszülnek az izmok. Érzem magamban az izgalmat, a türelmetlenséget - látni akarom MOST.
"Élvezz!" - engedek a saját vágyamnak is. Aztán csak nézlek, hallgatom a hangodat, simogatom a tarkódat és fogom a fejedet, miközben az orgazmus végigsöpör rajtad. "Gyönyörű vagy" - suttogom a füledbe.
Nagyon mélyről jön, tovább tart, mint eddig bármikor. Felemelkedsz, megtámasztod magad ... még nincs vége. Egymás után jönnek a hullámok. Átölelem a hátadat: “Még, kérlek!" Már a padlón fekszel. Egy pillanatra azt hisszük, ennyi volt. "Ez most nagyon erős volt" - éppen csak ki tudod mondani, már jön is a következő. Mindkettőnket meglep. Alig érsz magadhoz, néha még végigsimítasz a testeden, de minden érintéstől újabb hullámok jönnek.
"Ez meg mi? Mi történik?" - nyögsz fel két levegővétel között. Még simogatnálak. “Ne, ne, ne mozdítsd meg a kezed! Ne csinálj semmit! Minden rendben, de minden sok...” A testedet megfeszíti az újabb és újabb élvezet, a kezem a mellkasodon, de nem mozdítom. Egyre fáradtabban veszed a levegőt. Felsóhajtasz, az oldaladra fordulsz és lassan megpihensz. Figyelem, ahogy visszatérsz. Hosszú percekig csak fekszünk egymás mellett. Megszűnt az idő. Most semmi más nem számít.
