Az ágyon fekszem; felhevült testemet jólesően simogatja a hűvös lepedő és a résnyire nyitott ablakon beáradó hideg. Egy nyakpántot leszámítva teljesen meztelen vagyok. És fáradt, nagyon fáradt. A testérzeteim lassan elcsitulnak az elmúlt órák játékai után. Intenzitásuk, változatosságuk feltöltötte a lelkemet, a testemet számolatlan élvezethez juttatta, de ki is merítette. Elalvás előtt a szemem sarkából még egyszer rápillantok a nőre, aki az ágy lábánál áll teljesen felöltözve és engem figyel. Itt van velem.

---

Nyugodt vagyok. Figyelem, ahogy elalszik. Nézem a testét, a csillogó bőrét, hallgatom a lélegzetét. Szép, ahogy így elpihen és szép volt játék közben is. A teste elképesztő mennyiségben fogadta be a gyönyört, ami engem is töltött. Elégedett vagyok. És ennél több is: hálás. Nem tudja magáról, de ő az alap. Övé a test, a fizikai megjelenés, enyém a felelősség, az irányítás. Neki köszönhetően létezem. És most vigyázom az álmát.